2017. január 12., csütörtök

Magyar Királyság 1521 II. Lajos dénár

Magyar Királyság 1521 II. Lajos dénár

II. Lajos (Buda, 1506. július 1. – Mohács, 1526. augusztus 29.) Magyarország és Csehország királya 1516 és 1526 között. A Jagelló-házi II. Ulászló király és Candale-i Anna királyné fia. Már 1508-tól magyar, 1509-től pedig cseh ifjabb király. Az 1526-os mohácsi csatában halt meg. Ezt az évszámot tekintjük a magyar középkor végének, tehát II. Lajos az utolsó középkori magyar király.



2017. január 5., csütörtök

II. Ulászló dénár, Magyar Királyság, 1507, 1511, évszám nélkül.

II. Ulászló dénár, Magyar Királyság, 1507, 1511, évszám nélkül.


II. Ulászló magyar király


II. Ulászló - ragadványnevén Dobzse László, lengyelül: Władysław II Jagiellończyk, csehül: Vladislav II Jagellonský - (Krakkó, 1456. március 1. – Buda, 1516. március 13.) cseh király 1471-től, magyar király 1490-től haláláig. A Jagelló-házi lengyel király, IV. Kázmér és felesége, Habsburg Erzsébet királyné, magyar királyi hercegnő elsőszülött fia. Egyesek rosszallóan jellemzik az I. Mátyás dicsőséges uralma után következő időszakot, de vannak, akik szerint egyáltalán nem ítélhető meg negatívan II. Ulászló uralkodása, hiszen az békében és fejlődésben telt el.

Forrás: WIKIPÉDIA




2017. január 1., vasárnap

Pengő készítése

Pengő készítése


II. Mátyás, Magyar Királyság, 1619, 1620 halála utáni veret

II. Mátyás, Magyar Királyság, 1619, 1620 halála utáni veret


II. Mátyás magyar király


Mátyás osztrák főherceg Mathias von Österreich, (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-ház osztrák ágából származó főherceg, 1608-tól II. Mátyás néven Magyarország királya, 1611-től (I). Mátyás néven Csehország királya, 1612-től pedig (I.) Mátyás néven német-római császár. (Csehország és a Birodalom első és egyetlen Mátyás nevű uralkodója).


Forrás: WIKIPÉDIA


Magyar Köztársaság 200 forint 2003, 2006

Magyar Köztársaság 200 forint 2003, 2006





Kossuth Bankók 1848-1851 1, 2, 5 forint

Kossuth Bankók 1848-1851 1, 2, 5 forint
1848-ban a magyar szabadságharc idején Kossuth Lajos saját bankjegykibocsátáson gondolkodott, 1848. május 1-jei keltezésű 1 és 2 forintos bankjegyeket kívánt nyomatni. A kincstári kamatos utalványokat 50, 100 és 500 forintos címletekben kívánta létrehozni.
1848. augusztus 6-án került forgalomba az első magyar bankjegy 2 forintos címletben.
Ezt követte az 5 forintos bankjegy szeptember 6-án, majd október 8-án forgalomba kerültek az 1 forintos bankjegyek is.
1848. október 22-én került forgalomba a 100 forintos, majd ezt követően 1849. március 24-én a 10 forintos bankjegy.
1848. január 1-jén az aprópénzhiány miatt megjelentek a 15 és 30 pengő-krajcáros bankjegyek is. Mivel ezek igen kis mennyiségben kerültek kiadásra, a bankókat feldarabolták, így csillapítva az aprópénz hiányát.
1849. július 27-én helyezték forgalomba Szegeden az új 2 pengő-forintos kincstári utalványt.
Kossuth a török száműzetésből 1851-ben Amerikába emigrált. Még ebben az évben, New Yorkban született meg az 1, 5, 50 és 100 dolláros kölcsönjegy nyomtatásának terve, majd ezeket 1851. december 15-én Dafort, Bald and Co. New York and Phildalephia cégnél rendelte meg.
Ezek 1852, január 1-jei keltezéssel kerültek felhasználásra.
Kossuth Philadelphiában 1, 2 és 5 forintos pénzjegyeket is nyomatott.

Ezek után Kossuth Londonban próbált meg kiadni 1, 2 és 5 forintos pénzjegyeket, nagy részüket azonban elégették, és kiadásra már nem kerültek. Ezek a legritkább Kossuth bankók.

Forrás: Papírpénz.hu