III. Béla kufikus rézpénz ÉH 115
III. Béla pénzei
A XII. század magyar érmeivel foglalkozó szakemberek-gyűjtők a mai napig értetlenül állnak III. Béla pénzverésének jónéhány momentumával szemben. Béla gyerekkorától kezdve Bizáncban nevelkedett, jó nevelést kapott hiszen császárnak szánták. Csak kicsivel csúszott le a trónról, aztán visszajött Magyarországra és az Árpád-kori történelemben az egyik legsikeresebb magyar uralkodóként maradt meg az emlékezetben.
Numizmatikai szempontból két tény fűződik a nevéhez:
- újra jó minőségű ezüst érmeket próbált forgalomba hozni (manapság nagyon ritkák és drágák)
- bevezette a rézpénzeket
A lucrum camrae - a pénzváltás Kálmán és utóda alatt kétévente, azután már évente történt, ami jelentősen felgyorsította a pénzromlást. Megjelentek a gyenge ezüsttartalmú érmek, majd olyanok is amelyek már inkább rézből készült, ezüst alig volt bennük. Az ilyen pénzek értéke már nagyon csekély volt, ezért is érthetetlen miért vezette be Béla a rézpénzeket nálunk, amikor egész Európában kizárólag ezüstből veretek pénzt, sem aranyat sem rezet nem használtak alapanyagként. Magyarázatként Béla bizánci neveltetését szokták felhozni, ahol magasabb színvonalú, lépcsőzetes pénzrendszer volt, de hát a magyar gazdaság a korábban említett pénzforgalmi visszaesés és pénzromlás miatt egyáltalán nem igényelte a kisebb értékű rézpénzek használatát.
Most erről többet nem akarok írni, mert a rézpénzekről szeretnék külön írni, annyit azért itt is elmondok, hogy kétféle ilyen rézérme került forgalomba:
- bizánci típus, amin két király alak, a hátlapon pedig Mária látható
- kufikus típus, az arab írást utánzó, de értelmetlen feliratú érmek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése